Valamennyi bejegyzés

Hamis adatokkal csatlakoztak a görögök az eurózónához (MH)

Az Európai Számvevőszék múlt hét végén közzétett jelentése alapján nem lett volna szabad a görögöket felvenni az eurózónába. Egyrészt már a belépéskor sem teljesítették a követelmény-rendszert, másrészt az elmúlt évtizedben folyamatosan hamisították a statisztikai adatokat.

Már régen kidolgozták az adatgyűjtésre vonatkozó magatartáskódexet, ami az adatokat begyűjtők politikai semlegességét szavatolná, illetve olyan mechanizmusokat és intézményeket hozna létre, amelyek megakadályozzák a statisztikák politikai célú kozmetikázását. A számvevők azonban úgy vélik, a kódexet a tagországokban és Brüsszelben is csak részben tartják be.

Ismeretes, hogy a 2004-ben hatalomra került athéni kormány elrendelte az addigi statisztikai gyakorlat felülvizsgálatát 1997-ig visszamenőleg. Ebből azon nyomban kiderült: a korábbi adatokkal ellentétben a hazai össztermék (GDP) hiánya mindig is nagyobb volt a megengedett három százaléknál. Tehát a görögöket nem lett volna szabad felvenni a közös valutaövezetbe, mert nem feleltek meg az egyik legfontosabb kritériumnak. Az athéni kormány ekkor letette a nagyesküt arra, hogy ez többet soha, de soha nem fog előfordulni. A valóságban azonban ott folytatták a kozmetikázást, ahol abbahagyták. Az Európai Statisztikai Hivatal az Eurostat 2004 és 2009 között legalább öt alkalommal hívta fel a figyelmet a görög adatokkal kapcsolatos fenntartásaira. Az Európai Számvevőszék ennek ellenére 2008-ban olyan következetésre jutott, hogy a tagállamok önkorrekciója az adatok megállapítása és kódex szerinti kiértékelése terén jól működik. A görögök valószínűleg ezen a jelentésen felbátorodva adták le a 2009-es GDP-arányos hiányadataikat, melyek először csak 3,7%-ot mutattak. A válság miatt azonban az athéni kormány a pénzügyi összeomlás szélére került, és nemzetközi segítséghez kénytelen volt a valósághoz közelebb álló számokat nyilvánosságra hozni.

Ebből derült ki, hogy a deficit 12,7%-os, de amikor az első mentőcsomaghoz a helyzetet felmérő nemzetközi szakértők utánaszámoltak, akkor lett világos: valójában 15,4%-os hiányról van szó -írta tegnapi számában a számvevők jelentését elemző Die Presse. A lap szerint az eurózóna adósságvállalásának kirobbanásában ezért az Európai Bizottság is ludas, mert tisztában volt azzal: a görögök csaknem egy évtizeden át, szisztematikusan meghamisították az adatokat. Az Európai Számvevőszék csak a válság kitörése után 2010 januárjában készült jelentésében ismerte el: beszámíthatatlanok a görög adatok. A múlt héten készült elemzésből sem derül ki, mennyi változott azóta a helyzet, de német lapértesülések szerint, ha Athén két évet kap a mentőcsomagok feltételeinek teljesítésére, akkor további harmincmilliárd euróra is szüksége lesz.

Az eredeti cikk a Magyar Hírlapban jelent meg, 2012. szeptember 26-án. Szerző: Szalontai Mihály

Reklámok

Kész a magáncsőd tervezete (MH)

Ellenzéki és kormánypártok is támogatják, hogy ne csak a cégek, hanem magánszemélyek is kaphassanak csődvédelmet. Semjén Zsolt szerint a KDNP ugyanakkor nem az egyének, hanem a családok számára tenné lehetővé a csődvédelmet. A civilek törvénytervezetét Szili Katalin független országgyűlési képviselő nyújtotta be, amely lassan egy hónapja a parlament előtt van. A részletekről Damm Andrea jogtanácsos, a civil javaslat kidolgozója nyilatkozott a Magyar Hírlapnak.

“Azok, akik 1986-tól kidolgozták az adótörvényeket, a társasági törvényt és a felszámolási törvény, magas kitüntetéseket kaptak, holott semmi mást nem tettek, csak a már évtizedek óta hatályban lévő német törvényeket lefordították magyarra. A probléma nem is az, hogy ezek a törvényeket átvettük, hanem az, hogy ha már az évtizedek óta működő rendszer lényeges intézményeit meghonosítottuk, akkor azokat is át kellett volna vennünk, amelyek a polgárok számára a kapitalista gazdasági rendszer esetleges társadalomtorzító hatásait korlátozzák, enyhítik. Eddig egyetlen ilyen jogintézményt sem vettünk át, pedig az egyikre, a magáncsőd intézményére igen nagy szükség lenne.” – mondta Damm Andrea.

A jogtanácsos szerint óriási az egyensúlytalanság a magánszemélyek és a cégek lehetőségei között. Míg sok-sok milliárd forint tűnt el úgy, hogy a tulajdonosok állandóan csődbe vitték a cégeiket, addig a magánemberek kiszolgáltatottsága folyamatosan nőtt, adósságaikat az unokáik is fizetni fogják. Míg a létfenntartás költsége húsz év alatt kétszázszorosára emelkedtek, addig az átlagjövedelem csak megtízszereződött, tehát a reáljövedelem húsz százalékkal csökkent.

“Mindezek a szikár tények azt mondatják velem, hogy aki a magáncsődöt ellenzi, az a nép ellen van.” – fogalmazott a jogtanácsos.

Hozzátette,  magáncsőd társadalmi haszna, hogy megszűnnek a tömeges kilakoltatások, a végrehajtók egy része között kialakult szervezett bűnözés eltűnik, mert nem lesz táptalaja a működésüknek. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került embereknek pedig esélyt az újrakezdésre…

(A cikk nem ért véget, olvassa tovább!)

Read the rest of this entry