Valamennyi bejegyzés

Hamis adatokkal csatlakoztak a görögök az eurózónához (MH)

Az Európai Számvevőszék múlt hét végén közzétett jelentése alapján nem lett volna szabad a görögöket felvenni az eurózónába. Egyrészt már a belépéskor sem teljesítették a követelmény-rendszert, másrészt az elmúlt évtizedben folyamatosan hamisították a statisztikai adatokat.

Már régen kidolgozták az adatgyűjtésre vonatkozó magatartáskódexet, ami az adatokat begyűjtők politikai semlegességét szavatolná, illetve olyan mechanizmusokat és intézményeket hozna létre, amelyek megakadályozzák a statisztikák politikai célú kozmetikázását. A számvevők azonban úgy vélik, a kódexet a tagországokban és Brüsszelben is csak részben tartják be.

Ismeretes, hogy a 2004-ben hatalomra került athéni kormány elrendelte az addigi statisztikai gyakorlat felülvizsgálatát 1997-ig visszamenőleg. Ebből azon nyomban kiderült: a korábbi adatokkal ellentétben a hazai össztermék (GDP) hiánya mindig is nagyobb volt a megengedett három százaléknál. Tehát a görögöket nem lett volna szabad felvenni a közös valutaövezetbe, mert nem feleltek meg az egyik legfontosabb kritériumnak. Az athéni kormány ekkor letette a nagyesküt arra, hogy ez többet soha, de soha nem fog előfordulni. A valóságban azonban ott folytatták a kozmetikázást, ahol abbahagyták. Az Európai Statisztikai Hivatal az Eurostat 2004 és 2009 között legalább öt alkalommal hívta fel a figyelmet a görög adatokkal kapcsolatos fenntartásaira. Az Európai Számvevőszék ennek ellenére 2008-ban olyan következetésre jutott, hogy a tagállamok önkorrekciója az adatok megállapítása és kódex szerinti kiértékelése terén jól működik. A görögök valószínűleg ezen a jelentésen felbátorodva adták le a 2009-es GDP-arányos hiányadataikat, melyek először csak 3,7%-ot mutattak. A válság miatt azonban az athéni kormány a pénzügyi összeomlás szélére került, és nemzetközi segítséghez kénytelen volt a valósághoz közelebb álló számokat nyilvánosságra hozni.

Ebből derült ki, hogy a deficit 12,7%-os, de amikor az első mentőcsomaghoz a helyzetet felmérő nemzetközi szakértők utánaszámoltak, akkor lett világos: valójában 15,4%-os hiányról van szó -írta tegnapi számában a számvevők jelentését elemző Die Presse. A lap szerint az eurózóna adósságvállalásának kirobbanásában ezért az Európai Bizottság is ludas, mert tisztában volt azzal: a görögök csaknem egy évtizeden át, szisztematikusan meghamisították az adatokat. Az Európai Számvevőszék csak a válság kitörése után 2010 januárjában készült jelentésében ismerte el: beszámíthatatlanok a görög adatok. A múlt héten készült elemzésből sem derül ki, mennyi változott azóta a helyzet, de német lapértesülések szerint, ha Athén két évet kap a mentőcsomagok feltételeinek teljesítésére, akkor további harmincmilliárd euróra is szüksége lesz.

Az eredeti cikk a Magyar Hírlapban jelent meg, 2012. szeptember 26-án. Szerző: Szalontai Mihály

Reklámok

Katalónia kiválna Spanyolországból

A spanyol rendőrség szerint több mint egymillióan gyűltek össze Barcelona utcáin Katalónia Spanyolországból való kiválását követelve, írta az Al Jazeera szeptember 11-én.

A katalán piros-sárga zászlókat lengető tömeg a térség nemzeti napján, a Diadán vonult fel, Madridot vádolván azért a nehéz gazdasági helyzetért, ami miatt most egész Spanyolország szenved.

“Mit akar a nép? Egy új európai államot! Mit akarnak az emberek? Egy független Katalóniát!” – skandálták a katalánok, ezzel pedig a skótok és a flamandok után egy újabb régió akar teljes szuverenitást és kilépést a jelenlegi anyaországából.

Az egyedi kultúrájukra és nyelvükre büszke katalánok úgy vélik, hogy a madridi országvezetés csak kizsákmányolja őket, hiszen egyre inkább emelik az adójukat.

“Ha nem tudunk megegyezni a gazdasági alapokról, akkor tudniuk kell, hogy nyitott az út Katalónia függetlenedésére. Az a célom, hogy megállapodást érjek el a központi kormányzattal, s hogy védelmezzem Katalónia érdekeit. Meg akarom adni az országom számára azokat az eszközöket, amikkel a jövőre, a nemzeti jövőre lehet majd építeni.” – mondta Katalónia régiójának vezetője, Artur Mas egy angol sajtótájékoztatón.

Katalónia gazdasága egyébként nagyobb, mint Portugáliáé, s Spanyolország termelésének körülbelül egyötöd részét innen származik. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági krízist kezelő megszorítások miatt minden negyedik ember kerülhet utcára.

Mas továbbá felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Katalónia sokkal többet tesz hozzá Spanyolországhoz, mint amennyit az újraelosztáskor részesedik. Bár a tüntetésén nem vett részt, Mas biztosította a katalánokat, hogy az érdekeik ugyanazok.

“Jelenleg semmi más nem olyan égető az ország számára, minthogy megtartsuk a gazdasági önállóságunkat.” – tette hozzá.

m

A Barcelona jövő szezonra tervezett idegenbeli meze – forrás: Eurobarca.hu

Az elmúlt hónapban a katalán régiónak sikerült elérnie a központi kormányzattól egy 5 milliárd eurót érő mentőcsomagot, amivel a 40 milliárd eurós adósságukból fizettek vissza. A katalán kormányzat ennek ellenére úgy kommunikálta az esetet, hogy Katalónia csak a saját pénzét kéri vissza.

Egy barcelonai napilap júliusi felmérése azt az eredményt hozta, hogy a katalánok 51,1%-a támogatná a függetlenedést Spanyolországtól – ez a szám 2001-ben csak 36% volt.

Ennek ellenére a spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy nem gondolja úgy, hogy Katalónia gazdasági szuverenitása javítaná Spanyolország jelenlegi tragikus helyzetét.

“Ha van olyan időszak Spanyolország történetében, hogy minden régió együtt dolgozzon ugyanazért a célokért: hogy javítsuk a gazdaságunkat, a jólétünket, hogy munkahelyeket teremtsünk, hogy szembeszálljunk a krízissel és megoldjuk azt, akkor az most jött el.” – mondta Rajoy.

Forrás: Al-Jazeera, 2012. szeptember 11.

Háttér-kép 2012.09.13-i adás

Farage: Alábecsültem Barroso fanatizmusát

A Háttér-kép műsorából már megismert Nigel Farage, brit euro-szkeptikus képviselő is felszólalt az Európai Parlamentben José Manuel Barroso szavaira reagálván, 2012. szeptember 12-én.

Nigel Farage:

“Köszönöm a szót. Nos, egy boldog visszaemlékezéssel kezdeném meg a napot, hiszen 20 évvel ezelőtt pontosan ezen a héten tört ki az Egyesült Királyság abból az árfolyam-mechanizmusból, amit korábban a konzervatív kormányzat még megszavazott.

Ez egy óriási felszabadulást jelentett az ország számára, s hála Istennek, nem csatlakoztunk az ESM tervezetéhez sem. Sajnos ugyanez nem igaz Európa többi államára. Az elmúlt 18 hónapot figyelembe véve azt gondoltam, hogy ugyanez a gazdasági logika érvényes lenne különösen azokra a mediterrán országokra is, amikkel kapcsolatban úgy véltem, el kellene hagyniuk az eurózónát, kezdvén Görörgországgal már ebben az évben.

De most el kell fogadnom azt, hogy tévedtem, mert teljes mértékben alábecsültem a fanatizmusát Barosso úrnak, a bizottsági kollégáinak és az Európai Központi Banknak.

Most úgy döntöttek, hogy minden fronton harcolni fognak. Ma bejelentésre került, hogy megszületik a bankunió, egy még centralizáltabb ellenőrzéssel és még több szabályozással. Barosso úr, maga tisztázta, hogy bár a nemzetállamoknak továbbra is működniük kellene, nem szabadna nekik demokratikus erővel rendelkezniük. Minden demokrácia itt fog elveszni, amit maga közösségi rendszernek nevez, s amiben természetesen a meg nem választott felügyelőbizottságnak lesz egyedüli joga bemutatni ezt a törvényhozási rendszert…

Read the rest of this entry