Category Archives: Hírek

Boros Imre: Braun Róbert függetlensége (MH)

A magyar közvélemény a választások óta a legtöbb leckét a Magyar Nemzeti Bank függetlenségként kiemelt jelentőségéből kapta. Erről szólt a divatos hazai “mérvadó” közgazdász-jogász értelmiség és a politikai elemzők is. Szinte szakadatlan a jegybanki függetlenségért  való aggódás az euroatlanti térségben Brüsszeltől Washingtonig, az Európai Bizottságtól és az Európai Parlamenten keresztül az Egyesült Államok kongresszusáig. A kétharmados győzelmet követő alkotmányozás során annyi kritikát egyetlen törvénytervezet sem kapott, mint az a néhány jelentéktelen változás, amit a magyar parlament a jegybanktörvényen át akart vezetni. Mi több, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ötletekkel is előállt. Szerette volna kivetetni a törvényből az MNB-vezetők eskükötelezettségét is, s beleszólt abba is, hogy az elnök mellett hány alelnök dolgozzon. A liberális ige szerint a jegybankoknak azért kell függetlenül működniük, hogy adott esetben a pénz stabilitását a saját eszközeikkel meg tudják védeni még a kormányokkal szemben is, már ha az adott kormányok éppen a pénzstabilitás ellen vétenének.
A független jegybanknak ugyanakkor kötelessége saját kormánya gazdaságpolitkájának támogatása, ez is része a hazánkban megalkotott törvénynek. A jegybanki intézmény függetlenségét hatéves időtartamra megválasztott vezérkara (elnök és alelnökök), valamint gazdálkodása függetlensége szavatolja. Hazánkban ez még furcsa módon azzal is meg van toldva, hogy a minden állami tulajdont ellenőrző Állami Számvevőszék a monetáris politika utólagos vizsgálta sem adatott meg. (A jegybank is állami tulajdonban van.)

Az MNB 1991 óta folytatott tevékenységéről két dolog bízvást elmondható. Részint soha nem tudott stabilian finanszírozni semmit, csak magas inflációt, és garantáltan soha nem támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, ha éppen jobboldali az a kormány. Éppen ellenkezőleg, a tőle telhető módon mindent megtett és ma is megtesz annak bukdácsoltatásáért. Kevés hangsúlyt kap az a tény, hogy jogilag a jegybank csak a kormánytól független, de az ország parlamentjének beszámolással tartozik. Ez a függelmi viszony azonban a gyakorlatban eddig észrevétlen maradt.

Figyelemre méltó, hogy a jegybank függetlenségének kérdése bel- és külpolitikai vonatkozásban kizárólag csak akkor kavar vitát, amikor hazánkban jobbolsali kormány van, akkor viszont mindig. Balolali kormány esetén nincs nyugati kritika sem. Amit baloldalról javasolnak, az rendben van, de ha ugyanaz jobboldalról szóba kerül, kiújul a “függetlenségi” háború. Így volt ez a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonásának ötletével is, de baloldalról lehet három vagy öt alelnök, az minden rendben, ám ha jobboldali kormány újabb alelnöki státust akar, akkor összeomlik a jegybank függetlensége…

(Még nem ért véget, olvasson tovább!)
(A cikk 2012. október 1-jén, a Magyar Hírlap 7. oldalán jelent meg; Boros Imre írása)

Read the rest of this entry

Hamis adatokkal csatlakoztak a görögök az eurózónához (MH)

Az Európai Számvevőszék múlt hét végén közzétett jelentése alapján nem lett volna szabad a görögöket felvenni az eurózónába. Egyrészt már a belépéskor sem teljesítették a követelmény-rendszert, másrészt az elmúlt évtizedben folyamatosan hamisították a statisztikai adatokat.

Már régen kidolgozták az adatgyűjtésre vonatkozó magatartáskódexet, ami az adatokat begyűjtők politikai semlegességét szavatolná, illetve olyan mechanizmusokat és intézményeket hozna létre, amelyek megakadályozzák a statisztikák politikai célú kozmetikázását. A számvevők azonban úgy vélik, a kódexet a tagországokban és Brüsszelben is csak részben tartják be.

Ismeretes, hogy a 2004-ben hatalomra került athéni kormány elrendelte az addigi statisztikai gyakorlat felülvizsgálatát 1997-ig visszamenőleg. Ebből azon nyomban kiderült: a korábbi adatokkal ellentétben a hazai össztermék (GDP) hiánya mindig is nagyobb volt a megengedett három százaléknál. Tehát a görögöket nem lett volna szabad felvenni a közös valutaövezetbe, mert nem feleltek meg az egyik legfontosabb kritériumnak. Az athéni kormány ekkor letette a nagyesküt arra, hogy ez többet soha, de soha nem fog előfordulni. A valóságban azonban ott folytatták a kozmetikázást, ahol abbahagyták. Az Európai Statisztikai Hivatal az Eurostat 2004 és 2009 között legalább öt alkalommal hívta fel a figyelmet a görög adatokkal kapcsolatos fenntartásaira. Az Európai Számvevőszék ennek ellenére 2008-ban olyan következetésre jutott, hogy a tagállamok önkorrekciója az adatok megállapítása és kódex szerinti kiértékelése terén jól működik. A görögök valószínűleg ezen a jelentésen felbátorodva adták le a 2009-es GDP-arányos hiányadataikat, melyek először csak 3,7%-ot mutattak. A válság miatt azonban az athéni kormány a pénzügyi összeomlás szélére került, és nemzetközi segítséghez kénytelen volt a valósághoz közelebb álló számokat nyilvánosságra hozni.

Ebből derült ki, hogy a deficit 12,7%-os, de amikor az első mentőcsomaghoz a helyzetet felmérő nemzetközi szakértők utánaszámoltak, akkor lett világos: valójában 15,4%-os hiányról van szó -írta tegnapi számában a számvevők jelentését elemző Die Presse. A lap szerint az eurózóna adósságvállalásának kirobbanásában ezért az Európai Bizottság is ludas, mert tisztában volt azzal: a görögök csaknem egy évtizeden át, szisztematikusan meghamisították az adatokat. Az Európai Számvevőszék csak a válság kitörése után 2010 januárjában készült jelentésében ismerte el: beszámíthatatlanok a görög adatok. A múlt héten készült elemzésből sem derül ki, mennyi változott azóta a helyzet, de német lapértesülések szerint, ha Athén két évet kap a mentőcsomagok feltételeinek teljesítésére, akkor további harmincmilliárd euróra is szüksége lesz.

Az eredeti cikk a Magyar Hírlapban jelent meg, 2012. szeptember 26-án. Szerző: Szalontai Mihály

Katalónia kiválna Spanyolországból

A spanyol rendőrség szerint több mint egymillióan gyűltek össze Barcelona utcáin Katalónia Spanyolországból való kiválását követelve, írta az Al Jazeera szeptember 11-én.

A katalán piros-sárga zászlókat lengető tömeg a térség nemzeti napján, a Diadán vonult fel, Madridot vádolván azért a nehéz gazdasági helyzetért, ami miatt most egész Spanyolország szenved.

“Mit akar a nép? Egy új európai államot! Mit akarnak az emberek? Egy független Katalóniát!” – skandálták a katalánok, ezzel pedig a skótok és a flamandok után egy újabb régió akar teljes szuverenitást és kilépést a jelenlegi anyaországából.

Az egyedi kultúrájukra és nyelvükre büszke katalánok úgy vélik, hogy a madridi országvezetés csak kizsákmányolja őket, hiszen egyre inkább emelik az adójukat.

“Ha nem tudunk megegyezni a gazdasági alapokról, akkor tudniuk kell, hogy nyitott az út Katalónia függetlenedésére. Az a célom, hogy megállapodást érjek el a központi kormányzattal, s hogy védelmezzem Katalónia érdekeit. Meg akarom adni az országom számára azokat az eszközöket, amikkel a jövőre, a nemzeti jövőre lehet majd építeni.” – mondta Katalónia régiójának vezetője, Artur Mas egy angol sajtótájékoztatón.

Katalónia gazdasága egyébként nagyobb, mint Portugáliáé, s Spanyolország termelésének körülbelül egyötöd részét innen származik. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági krízist kezelő megszorítások miatt minden negyedik ember kerülhet utcára.

Mas továbbá felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Katalónia sokkal többet tesz hozzá Spanyolországhoz, mint amennyit az újraelosztáskor részesedik. Bár a tüntetésén nem vett részt, Mas biztosította a katalánokat, hogy az érdekeik ugyanazok.

“Jelenleg semmi más nem olyan égető az ország számára, minthogy megtartsuk a gazdasági önállóságunkat.” – tette hozzá.

m

A Barcelona jövő szezonra tervezett idegenbeli meze – forrás: Eurobarca.hu

Az elmúlt hónapban a katalán régiónak sikerült elérnie a központi kormányzattól egy 5 milliárd eurót érő mentőcsomagot, amivel a 40 milliárd eurós adósságukból fizettek vissza. A katalán kormányzat ennek ellenére úgy kommunikálta az esetet, hogy Katalónia csak a saját pénzét kéri vissza.

Egy barcelonai napilap júliusi felmérése azt az eredményt hozta, hogy a katalánok 51,1%-a támogatná a függetlenedést Spanyolországtól – ez a szám 2001-ben csak 36% volt.

Ennek ellenére a spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy nem gondolja úgy, hogy Katalónia gazdasági szuverenitása javítaná Spanyolország jelenlegi tragikus helyzetét.

“Ha van olyan időszak Spanyolország történetében, hogy minden régió együtt dolgozzon ugyanazért a célokért: hogy javítsuk a gazdaságunkat, a jólétünket, hogy munkahelyeket teremtsünk, hogy szembeszálljunk a krízissel és megoldjuk azt, akkor az most jött el.” – mondta Rajoy.

Forrás: Al-Jazeera, 2012. szeptember 11.

Kész a magáncsőd tervezete (MH)

Ellenzéki és kormánypártok is támogatják, hogy ne csak a cégek, hanem magánszemélyek is kaphassanak csődvédelmet. Semjén Zsolt szerint a KDNP ugyanakkor nem az egyének, hanem a családok számára tenné lehetővé a csődvédelmet. A civilek törvénytervezetét Szili Katalin független országgyűlési képviselő nyújtotta be, amely lassan egy hónapja a parlament előtt van. A részletekről Damm Andrea jogtanácsos, a civil javaslat kidolgozója nyilatkozott a Magyar Hírlapnak.

“Azok, akik 1986-tól kidolgozták az adótörvényeket, a társasági törvényt és a felszámolási törvény, magas kitüntetéseket kaptak, holott semmi mást nem tettek, csak a már évtizedek óta hatályban lévő német törvényeket lefordították magyarra. A probléma nem is az, hogy ezek a törvényeket átvettük, hanem az, hogy ha már az évtizedek óta működő rendszer lényeges intézményeit meghonosítottuk, akkor azokat is át kellett volna vennünk, amelyek a polgárok számára a kapitalista gazdasági rendszer esetleges társadalomtorzító hatásait korlátozzák, enyhítik. Eddig egyetlen ilyen jogintézményt sem vettünk át, pedig az egyikre, a magáncsőd intézményére igen nagy szükség lenne.” – mondta Damm Andrea.

A jogtanácsos szerint óriási az egyensúlytalanság a magánszemélyek és a cégek lehetőségei között. Míg sok-sok milliárd forint tűnt el úgy, hogy a tulajdonosok állandóan csődbe vitték a cégeiket, addig a magánemberek kiszolgáltatottsága folyamatosan nőtt, adósságaikat az unokáik is fizetni fogják. Míg a létfenntartás költsége húsz év alatt kétszázszorosára emelkedtek, addig az átlagjövedelem csak megtízszereződött, tehát a reáljövedelem húsz százalékkal csökkent.

“Mindezek a szikár tények azt mondatják velem, hogy aki a magáncsődöt ellenzi, az a nép ellen van.” – fogalmazott a jogtanácsos.

Hozzátette,  magáncsőd társadalmi haszna, hogy megszűnnek a tömeges kilakoltatások, a végrehajtók egy része között kialakult szervezett bűnözés eltűnik, mert nem lesz táptalaja a működésüknek. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került embereknek pedig esélyt az újrakezdésre…

(A cikk nem ért véget, olvassa tovább!)

Read the rest of this entry

Occupy: egy éve kezdődött (Metro)

A “Foglald el a Wall Streetet!” mozgalom egy éve sátortáborozott le New York pénzügyi negyedében.

Bár már nincsen sátor a New York-i Zuccotti Parkban, de a “Foglald el a Wall Streetet!” mozgalom azóta is él. Az első éves évfordulóról Milánótól Nigériáig megemlékezéseket terveztek, hogy újra felhívják a figyelmet: az egyenlőtlenség a világ lakosságának 99 százalékát sújtja.

A kilakoltatásokból és letartóztatásokból az aktivisták tanultak, és most már a kisebb és speciálisabb akciókra összpontosítanak.

“A mozgalom látványos szakaszának vége van. A munkánk és az általunk szervezett akciók, mint például a brooklyni lakbérsztrájk, most kevesebb figyelmet kap.” – mondta Ravi Ahmad aktivista, aki főállásbab egyébként a New York-i Columbia Egyetem adminisztrátora.

Az elmúlt egy évben az Occupy mozgalom többek között feltárta egy hatalmas víztározó támogatásának visszásságait, és arra is fényt derített, hogy a közvélemény-kutatások több mint felét állami támogatásokból fedezik. Az eltérő követelések ellenére a mozgalom fő célja, hogy fellépjen a vállalatok kapzsiságával szemben.

“Az Occupy mozgalom legnagyobb eredménye az volt, hogy elkezdtünk beszélni az egyenlőtlenségekről.” – tette hozzá David S. Meyer, a Californiai Egyetem szociológiaprofesszora. Kiemelte: már Obama is beszélt a munkahelyteremtés társadalmi fontosságáról és a vagyonosok tisztességes adózásáról.

A beszédeibe maga a elnök írta be ezeket a kifejezéseket, amelyeket a mozgalom hozott be a köztudatba.

A mozgalom kézzelfogható eredményeket is felmutat: például ingatlanárveréseket előzött meg, és adóemelésre kényszerítette a New York-i milliomosokat. New Yorkban a mentőszolgálatokat hozott létre, ételt osztott a rászorulóknak, sőt még a fiataloknak is példát mutatott. Linda Stamato, a Rutgers Egyetem tanár végül megjegyezte: meredeken csökkent az üzleti iskolák népszerűsége, és egyre kevesebben szeretnék a pénzügyi rendszert kiszolgálni. Ezek a fiatalok egyszerűen csak újra meg szeretnék változtatni a világot.

A New York-i rendőrség vasárnap bekerítette az alsó-manhattani Zuccotti parkot, ahol a területfoglalásairól elhíresült egyéves Occupy a pénzügyi negyedben, tüntetéssel kíván megemlékezni alapításának évfordulójáról.

Tegnapi képes beszámolók szerint az elbarikádozott New York-i tőzsde épülete körül több demonstrálót is letartóztatott a rendőrség.

Keretes: 99 százalék helyett alig 55. 2011. szeptember 17-én sátorozók foglalták el a New York-i Zuccotti parkot a korrupció, a bankok pénzhatalma és a társadalmi egyenlőtlenség ellen tiltakozva.

  • Átterjed a tiltakozás az USA több városára, Európa fővárosaira, Sydney-re és Hongkongra is.
  • Mi vagyunk a 99 százalék! – ez volt a jelszavuk arra utalva, hogy a pénzhatalom nagyon kisszámú ember uralmát jelenti milliókon.
  • A lakosság 45%-a az Egyesült Államokban semmilyen módon sem azonosul az Occupy mozgalommal, az Ipsos és a Reuters egy júliusban megjelent kutatása szerint.

Eredeti cikk: Kieron Monks, Metro World News, 2012. szeptember 18.

Farage: Alábecsültem Barroso fanatizmusát

A Háttér-kép műsorából már megismert Nigel Farage, brit euro-szkeptikus képviselő is felszólalt az Európai Parlamentben José Manuel Barroso szavaira reagálván, 2012. szeptember 12-én.

Nigel Farage:

“Köszönöm a szót. Nos, egy boldog visszaemlékezéssel kezdeném meg a napot, hiszen 20 évvel ezelőtt pontosan ezen a héten tört ki az Egyesült Királyság abból az árfolyam-mechanizmusból, amit korábban a konzervatív kormányzat még megszavazott.

Ez egy óriási felszabadulást jelentett az ország számára, s hála Istennek, nem csatlakoztunk az ESM tervezetéhez sem. Sajnos ugyanez nem igaz Európa többi államára. Az elmúlt 18 hónapot figyelembe véve azt gondoltam, hogy ugyanez a gazdasági logika érvényes lenne különösen azokra a mediterrán országokra is, amikkel kapcsolatban úgy véltem, el kellene hagyniuk az eurózónát, kezdvén Görörgországgal már ebben az évben.

De most el kell fogadnom azt, hogy tévedtem, mert teljes mértékben alábecsültem a fanatizmusát Barosso úrnak, a bizottsági kollégáinak és az Európai Központi Banknak.

Most úgy döntöttek, hogy minden fronton harcolni fognak. Ma bejelentésre került, hogy megszületik a bankunió, egy még centralizáltabb ellenőrzéssel és még több szabályozással. Barosso úr, maga tisztázta, hogy bár a nemzetállamoknak továbbra is működniük kellene, nem szabadna nekik demokratikus erővel rendelkezniük. Minden demokrácia itt fog elveszni, amit maga közösségi rendszernek nevez, s amiben természetesen a meg nem választott felügyelőbizottságnak lesz egyedüli joga bemutatni ezt a törvényhozási rendszert…

Read the rest of this entry