Hamis adatokkal csatlakoztak a görögök az eurózónához (MH)

Az Európai Számvevőszék múlt hét végén közzétett jelentése alapján nem lett volna szabad a görögöket felvenni az eurózónába. Egyrészt már a belépéskor sem teljesítették a követelmény-rendszert, másrészt az elmúlt évtizedben folyamatosan hamisították a statisztikai adatokat.

Már régen kidolgozták az adatgyűjtésre vonatkozó magatartáskódexet, ami az adatokat begyűjtők politikai semlegességét szavatolná, illetve olyan mechanizmusokat és intézményeket hozna létre, amelyek megakadályozzák a statisztikák politikai célú kozmetikázását. A számvevők azonban úgy vélik, a kódexet a tagországokban és Brüsszelben is csak részben tartják be.

Ismeretes, hogy a 2004-ben hatalomra került athéni kormány elrendelte az addigi statisztikai gyakorlat felülvizsgálatát 1997-ig visszamenőleg. Ebből azon nyomban kiderült: a korábbi adatokkal ellentétben a hazai össztermék (GDP) hiánya mindig is nagyobb volt a megengedett három százaléknál. Tehát a görögöket nem lett volna szabad felvenni a közös valutaövezetbe, mert nem feleltek meg az egyik legfontosabb kritériumnak. Az athéni kormány ekkor letette a nagyesküt arra, hogy ez többet soha, de soha nem fog előfordulni. A valóságban azonban ott folytatták a kozmetikázást, ahol abbahagyták. Az Európai Statisztikai Hivatal az Eurostat 2004 és 2009 között legalább öt alkalommal hívta fel a figyelmet a görög adatokkal kapcsolatos fenntartásaira. Az Európai Számvevőszék ennek ellenére 2008-ban olyan következetésre jutott, hogy a tagállamok önkorrekciója az adatok megállapítása és kódex szerinti kiértékelése terén jól működik. A görögök valószínűleg ezen a jelentésen felbátorodva adták le a 2009-es GDP-arányos hiányadataikat, melyek először csak 3,7%-ot mutattak. A válság miatt azonban az athéni kormány a pénzügyi összeomlás szélére került, és nemzetközi segítséghez kénytelen volt a valósághoz közelebb álló számokat nyilvánosságra hozni.

Ebből derült ki, hogy a deficit 12,7%-os, de amikor az első mentőcsomaghoz a helyzetet felmérő nemzetközi szakértők utánaszámoltak, akkor lett világos: valójában 15,4%-os hiányról van szó -írta tegnapi számában a számvevők jelentését elemző Die Presse. A lap szerint az eurózóna adósságvállalásának kirobbanásában ezért az Európai Bizottság is ludas, mert tisztában volt azzal: a görögök csaknem egy évtizeden át, szisztematikusan meghamisították az adatokat. Az Európai Számvevőszék csak a válság kitörése után 2010 januárjában készült jelentésében ismerte el: beszámíthatatlanok a görög adatok. A múlt héten készült elemzésből sem derül ki, mennyi változott azóta a helyzet, de német lapértesülések szerint, ha Athén két évet kap a mentőcsomagok feltételeinek teljesítésére, akkor további harmincmilliárd euróra is szüksége lesz.

Az eredeti cikk a Magyar Hírlapban jelent meg, 2012. szeptember 26-án. Szerző: Szalontai Mihály

Reklámok

Posted on 2012. szeptember 26., in Hírek and tagged , , , , . Bookmark the permalink. Hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: